...mert nem véletlenül vagyunk homo sapiens

EZEN ELGONDOLKOZOL TÁN!

EZEN ELGONDOLKOZOL TÁN!

Gépjármű kontra emberi test

Több kisülhet ebből az összehasonlításból, mint amit elsőre gondolnál

2017. február 19. - gondolkoZoli

tankolas.jpg

      Ha ránézel a testedre majd a kint parkoló autódra, látszólag semmi hasonlóság nincsen. Hiszen az autó vízszintesen elnyúló alakja sehogyan sem akar hasonlítani az ember függőleges elrendezésű délceg formájához. (Ezért is volt nehéz nekem anno feldolgozni a Verdák című mesét). De ahogy a mondás is tartja, az ördög a részletekben rejlik. Bontsuk hát darabokra az autót, és keressünk neki megfelelő szervet a testünkben. A hasonlóság rögtön szembetűnő lesz. Ezek után már csak az lesz a feladat, hogy ez az összehasonlítás értelmet nyerjen, és megértessek általa valamit. Vagy legalábbis elgondolkodj rajta.

      Ha tehát nem egységében, hanem részekre bontva vizsgáljuk az autót, sokkal könnyebb lesz az egyes alkatrészeket, illetve azok szerepét beazonosítani valamelyik emberi szervvel. Kezdjük rögtön a legszembetűnőbb darabbal, a karosszériával, aminek nem pusztán esztétikai szerepe van (tetszik–nem tetszik), mint inkább védelmi funkciója. Az a dolga, hogy burkolja és védje az alá beszerelt alkatrészeket. Ezt a szerepet tölti be a testünk esetében a bőr. E nélkül a belső szerveink védtelenek lennének a különböző, környezeti behatásoktól, ráadásul össze is fogja azokat, mint valami zsák, így nem kellene a kezünkkel folyton visszatuszkolni a hasüregünkbe a kibuggyanó beleinket. Ebből következik, hogy még csúnyák is lennénk a bőr, mint külső burkolat nélkül. A test szerkezeti merevségét a csontok biztosítják, ugyanezt az autóban a karosszéria vázszerkezete, az alváz, különböző merevítő bordák, lengő karok adják. A mozgásszervek esetünkben a végtagok, az autó esetében a kerekek. A kerekek kapcsán jutottunk el az autó lényegéhez, hiszen az autót (más néven: gépjármű) azért építettük, hogy általa gyorsabban letudhassunk nagy távolságokat. A kerék egy sokkal egyszerűbb mozgásszerv, mint a többcsuklós láb, ugyanakkor simább haladást biztosít nagy sebességnél, és pont ez a lényeg. A lábakon történő futás nagy rázkódással jár, amit egy autó alkatrészei nehezen viselnének el, ezért is építenek be a karosszéria és a kerekek közé lengéscsillapítókat. Az autó erejét a motor biztosítja, ez felel meg a mi izmainknak. A szív gépi megfelelője a generátor lehetne, melynek elektromos vezetékei úgy hálózzák be az egész autót, mint az erek a mi testünket. Az autó „agya” a számítógépes vezérlés. A szemei a lámpák, a tükrök, különböző radarok, tolató kamerák.

ujraelesztes.jpg

     Most nagyjából átvettük az alkatrészeket/szerveket, és rengeteg hasonlóságot vehettünk észre, de a működtetésről még nem esett szó, ami szintén óriási hasonlósággal történik. Nyilván az autó nem megy magától: etetni kell. Szüksége van üzemanyagra, amit a kúton (benzin/gázolaj étteremben) betöltünk a gyomrába. Innen a tápanyag eljut a motortérbe, ahol a gyújtógyertyából jövő szikraenzim és a beszívott oxigén együttes hatásaként hasznosítható energiává alakul. A felesleges salakanyag a bélrendszer végén távozik a külvilágba. A használat során az autó bepiszkolódik – mosdatni kell. Időnként tönkre megy – orvosi segítséget kell számára biztosítani. Ki kell cserélni egy-egy alkatrészt; fáradt olajat leengedni; a törött karosszéria elemeket újra cserélésével begyógyítani. És ha már nem akar tovább működni, akkor meghal. A még használható alkatrészeit pedig beépíthetik más, életképes testekbe.

auto-temeto.jpg

     Most felteheted a kérdést, hogy mire akartalak ezzel az összehasonlítással rávezetni? Nem, nem arra, hogy te egy gép vagy! Súlyos értelmezési hiba lenne azt állítani, hogy te egy gép lennél! Pusztán arra akartalak rávezetni, hogy az emberi test valójában egy GÉP. Egy nagyon-nagyon-nagyon profin megtervezett és megépített gép. Leegyszerűsítve egy szén-oxigén motor, akárcsak az autó. Persze, az összehasonlításhoz vett autó sértően primitív az emberi testhez képest, de ahhoz mindenképpen jó, hogy ezt az összehasonlítást megtegyük, elgondolkodtatási célzattal. Gondoljál csak bele, mennyire precíz és bonyolult eszköz a test! Képes önmagát építeni (kicsiből nagy lesz)! Van öngyógyító képessége (sebek behegednek, törött csontok összeforrnak)! Képes önmagát reprodukálni! Egyetlen gép sem teszi meg ezeket külső beavatkozás, azaz az ember, mint alkotó nélkül! A tendencia azonban megfigyelhető gépeink tervezésénél, hiszen ezt a bonyolultságot próbáljuk minden egyes fejlesztéssel elérni. (Tudtommal létezik már olyan karosszéria, ami képes a horpadásait „begyógyítani”).

     Van még egy nagyon fontos összehasonlítási pont, ami tulajdonképpen ennek az egész irománynak a lelkét adja (mégpedig szó szerint). Melyik az az összetevője az autónak, amit még nem említettünk? Mi kell még ahhoz, hogy az a gép ténylegesen működjön? Vagyis ki indítja be; vezeti; irányítja; állítja le? Ez a kulcsfontosságú összetevő maga a SOFŐR. Nélküle az autó nem megy sehova, nem csinál semmit. Sofőr nélkül az autó csak egy üres test. A te testednek is van sofőrje: Te vagy az. Ennek az összehasonlításnak itt van a tetőpontja, a konklúziója, a magja, a veleje, a csimborasszója, a „könyörgöm, csak ezt értsed meg”-je. Te nem a tested vagy, ne azonosítsd magad a testeddel! A tested csupán egy vagyontárgyad, mégpedig a legértékesebb, vigyázz is rá, óvjad, ápoljad! Óriási szükséged van rá, hogy a fizikai univerzumban akciókat hajthass végre, magyarán szólva megvalósíthasd az életben a terveidet. Ha tartjuk magunkat a korábbi analógiához, akkor azt mondhatnánk, hogy nem győzhetsz egyetlen autósportban sem, ha nincs autód. De az autó akkor sem egyenlő a sofőrjével. Ez két különálló dolog, amik egységet alkotnak. Te sem a tested vagy, hanem a tested irányítója. Te nem egy sejt vagy a testedben, te nem az agyad vagy, nem az idegrendszer vagy, nem egy hormon vagy. Te nem egy biokémai reakció vagy. Ez mind a tested része, melyeket te használsz a céljaidnak megfelelően. Te a test irányítója vagy, a tulajdonosa, a használója, a sofőrje. Remélem, most már látod te is, hogy Te minden szempontból a tested felett állsz. Te vagy hatással a testedre, és nem a test terád. Ezért ne hagyd, hogy különböző materialista, anyagelvű irányzatok a fizikai test szintjére degradáljanak Téged, és elhitessék veled, hogy nincs befolyásod az életedre; hogy a körülményeid áldozata vagy; hogy alkalmazkodnod kell az élethez; hogy be kell állnod a sorba; hogy csupán egyszer élsz, és ha meghalsz, vége mindennek, nyugodtan legyél hát felelőtlen, mert nincs elszámoltatás; és hasonló szamárságok. :-(

    Te nem halsz meg. Ezt csak azért gondolod, mert a testeddel azonosítod magadat. A tested hal meg. Te nem. Válaszolj a következő kérdésre: Mit csinál a sofőr, ha végleg tönkrement az autója?... Kiszáll, ugye. Ez a halál pillanata. Még visszatekint szomorúan volt járművére, mert hát azért szerette az öreg darabot, volt jó pár boldog pillanatuk együtt, elhullajt néhány könnycseppet (vagy többet), de aztán továbbáll. Lezárja létezésének ezt a szakaszát, és beül egy új autóba. Pontosan ezt teszi a lélek is: kiszáll a régiből, és beül egy újba. Ez a példa szemlélteti leginkább a különbséget autó (test) és sofőr (lélek) között. Az egyik mulandó, mert anyagi természetű, és részt vesz az anyag állandó körforgásában; a másik pedig – mivel nem része az anyagi univerzumnak – öröknek tekinthető.

    És egy plusz gondolat a végére: az teljesen egyértelmű, hogy gépeinket mi emberek tervezzük és építjük. És most már talán az is egyértelmű, hogy az emberi test is egy gép. Egy nagyon nagy alapossággal megtervezett gép. De ki tervezte? Valakinek meg kellett terveznie! Ezzel, gondolom, mindenki egyetért, még az is, aki semmilyen szinten nem foglalkozik vallással. Életem kezdetén magam is ateista voltam, de vannak dolgok, amik elgondolkodtatják az embert. És bármennyire is istentagadó volt korábban ez az ember (mondván, hogy: „Na, persze, isten! Majd hiszem, ha látom”), el kell fogadnia, hogy bizonyos kérdésekre nincs logikusabb magyarázat, mint egy felsőbb hatalom, egy természetfeletti erő, amit a vallások Istenként definiálnak. Nekem tök mindegy, ki hogyan nevezi, ki miként hisz benne. Nekem megvan a magam Isten-fogalma, és én imígyen hiszek benne. Ez az én vallásosságom alapja.

A bejegyzés trackback címe:

https://ezenelgondolkozoltan.blog.hu/api/trackback/id/tr9712272909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nagy G 2017.07.03. 01:44:03

Szia! Nagyon érdekesnek találom az írásodat, és lenne egy kérdésem. Ha követed a saját gondolatmenetedet, a motorolaj mivel lenne analóg az emberi testben? Ugyanis elalvás előtt többször is feltettem magamnak azt a kérdést, hogy hogyan, milyen módon tudnám rábírni a testemet, hogy jobban működjön, hatékonyabban regenerálódjon? És ezeken az éjszakákon szinte mindig motorolajról, olajcseréről szóltak az álmaim, sőt, egyszer még 2 ütemű kismotorba is töltögettem az olajat. De ezen kívül is gyakran álmodom gépjárművekről, amiket én, vagy mások vezetnek különböző viszontagságokon keresztül. Ezek az álmok valószínűleg az én és mások életútjaira vonatkozhatnak, de a motorolajra (bár sejtéseim vannak) még nem tudtam rájönni.

Köszönöm, ha válaszolsz!

Üdv:

Nagy G

gondolkoZoli 2017.07.03. 11:41:35

@Nagy G: Szia! Nyílván ez egy nagyon elnagyolt analógia, ami arra szolgál pusztán, hogy a végső konklúzió értelmet nyerjen, valójában nem lehet minden egyes alkatrésznek tökéletes megfelelőt találni. Ha azt a részét nézzük, hogy az olaj csövekben áramló folyadék, akkor a vérrel volna egyenértékű, de ha kenő szerepét nézzük, akkor ilyen váladék a testben is van a csontok találkozási pontjain, porcok, inak között. Ha a gyorsabb regenerálódás a fő problémád, akkor szerintem joggal álmodsz olajcseréről, hiszen ennek igenis sok köze van az anyagcseréhez. Nagyon nem mindegy, milyen táplálékot viszel be a szervezetedbe. Minden táplálkozás esetén, de gyógyuláskor különösen (regenerálódás, ugye) fontos a nagy mennyiségű vitamin és folyadék bevitel. A vitamin, ha lehet, organikus legyen, ne szintetikus, a folyadék pedig értelemszerűen víz, mégjobb a szűrt víz. És vegyük még hozzá a gondolati anyagcserét, mert az se mindegy, mi van a fejedben, hogyan vélekedsz a világról, önmagadról. Negatív vagy-e és kritikus, vagy pozitív és reményteljes? Az előbbi megöl akkor is, ha helyesen táplálkozol, az utóbbi megment akkor is, ha nem megfelelő a táplálkozásod. A józan ész szerint kell élni, helyesen bánni mind a testünkkel, mind a belső világunkkal. Ha megvan az egyensúly, jobban fogsz működni. Lehet, hogy közhelyesen hangzik, de legalább igaz. Remélem, megválaszoltam a kérdésed. Örülök, hogy írtál, szeretem az értelmes kérdéseket, és örülök, hogy valaki elgondolkodik. Remélem, megmaradsz olvasóim táborában, és tudok még neked hasznos gondolatokat közvetíteni, amikről majd megint lehet értelmes társalgást folytatni :-)

Nagy G 2017.07.03. 20:19:57

@gondolkoZoli: Köszönöm a válaszod! Évek óta foglalkozom az egészség témakörével. Ettem hagyományosan, paleósan, testépítősen, ketogénesen, 24 órákat böjtölve, stb. Szedtem nagydózisú vitaminokat. Lefogytam kb 50 kilót, sportolok. Ami az egészség szellemi oldalát illeti, reiki energiával gyógyítom magamat. De az életkoromhoz képest még mindig nem vagyok elégedett a teljesítményemmel és az energiaszintemmel. Az írásodat átgondolva esett le, hogy valószínűleg a vízről álmodhattam. Érdekes, hogy pont a víz problémájával nem foglalkoztam eddig, pedig ez az élet alapja. Minél tisztább, annál jobb. És persze az sem árt, ha megfelelő a struktúrája. Azt hiszem, most a megfelelő vízszűrő beszerzése következik. :) Egyébként kérdésedre válaszolva: Az élethez többnyire kritikusan és reményteljesen állok hozzá. Avagy két lábbal a földön állva felfelé tekintek.
Gratulálok a blogodhoz!
süti beállítások módosítása