...mert nem véletlenül vagyunk homo sapiens

EZEN ELGONDOLKOZOL TÁN!

Gondolatok az élet értelméről

2016. szeptember 19. - gondolkoZoli

elet_ertelme.jpg

 

Be kell vallanom, ez a legkedvesebb témám! Hiszen mi más is lehetne a legfontosabb dolog a világon, mint A Nagy Kérdésre megtalálni a választ? Éppen ezért élvezettel fordulok minden olyan történet felé, ami ezzel a témával foglalkozik. Főleg, ha még vicces is!

Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvében van egy remek rész, amely pont az élet értelmének kereséséről szól. A történet szerint a világ legnagyobb bölcsei alkottak egy hatalmas számítógépet, hogy majd az válaszolja meg nekik az élet végső kérdéseire a választ. Mikor megépült a gép, megkérték, hogy adjon választ „az életre, a világmindenségre meg mindenre”. A hatalmas, bölcs számítógép hosszas számolgatás után arra jutott, hogy a feltett kérdésre a válasz a 42. A bölcsek értetlenül álltak a válasz előtt, és kérdőre vonták a gépet, hogy miért pont 42, hiszen a válasz látszólag értelmetlen. A gép azzal védekezett, hogy valójában ő sem érti a kérdést, és talán pontosabban kellene azt megfogalmazni.

Tehát arra a kérdésre, hogy „Mi is az élet értelme?”, nehéz lenne egyetlen szóval válaszolni, lévén az élet egy rendkívül komplex dolog, így a válasz is hasonlóan összetett lehet. Az elmúlt évezredek, évszázadok során számos filozófus agyalt a kérdésen, és születtek is a létezésre vonatkozóan érdekesebbnél érdekesebb elméletek, némely magyarázatból pedig vallások nőttek ki, melyek hívők millióinak nyújtanak megnyugtató választ.

Az emberi elme egy olyan „szerkezet”, amely nem tűri az információ nélküli állapotot. Vagyis ha felmerül benne egy kérdés, akkor a válasz helyét addig helyettesíti be feltételezésekkel, amíg meg nem találja rá a tökéletes, minden kétséget kizáró választ, mert hát sötét folt, üres rubrika az elme számára nem megengedett. Ez az alapja egyébként az előítéleteknek is, de jelen témánál maradva ez ad létjogosultságot a vallásoknak. Sajnos a kérdés rengeteg ember fejében meg sem fordul, vagyis ha nincs kérdés, válaszra sincs szükség. Aztán ott vannak azok az emberek, akik foglalkoznak ugyan a létezés problematikájával, de semmilyen vallási magyarázatot nem fogadnak el. Számukra elfogadhatóbb az ateista, anyagelvű megközelítés, miszerint megszülettél, aztán majd meghalsz, a kettő között pedig csak az a dolgod, hogy élvezd az életet, és ne keressél semmi magasztosabb magyarázatot, mert úgysem fogsz találni. Az élet ennyi.

Na, most kinek van itt igaza? És izgat még valakit ez a kérdés egyáltalán a 21. században? Úgy gondolom, igen, és nemcsak hogy keresik az emberek a választ az élet nagy kérdéseire, de egyre nagyobb számban teszik ezt. Egy technokratikus, robotizált világ küszöbén állunk, ahol, úgy tűnik, az emberi tényező kezd minél inkább háttérbe szorulni, és ezzel párhuzamosan természetes szellemi adottságainkat is egyre inkább gépekkel helyettesítjük be. Mindeközben úgy gondoljuk, a végső magyarázatot keressük, de tévúton járunk.

Amikor valaminek az értelmét keressük, akkor valójában egy célt keresünk. Maga a cél ad értelmet a dolgoknak. Ha valaminek nincsen célja, akkor értelme sincsen. Ha egy ember nem talál célt az életében, akkor érthető módon értelmét sem fogja látni a létezésének. Ide-oda fog sodródni, betegségek és problémák fogják gyötörni.

És mi a helyzet az emberiség esetében? Az emberiségnek a mai napig nincs határozott elképzelése a létezés értelméről, illetve céljáról. És ha ezt most alaposan végiggondoljuk, akkor oda fogunk kilyukadni, hogy a civilizációnknak már rég az őskáoszba kellett volna süllyednie, ám az, hogy ez még mindig nem történt meg, annak köszönhető, hogy azért lakozik még bennünk némi ép ész, egy kis józan mérlegelés, valamennyi intelligencia, amellyel irányban tudjuk még tartani ezt a süllyedő hajót. Tudnunk kell azonban, hogy ez az irány szintén csak feltételezett, hiszen a számításokhoz kevés adat áll rendelkezésünkre, és az egyenletünk rengeteg változót és ismeretlent tartalmaz.

Legalább is tartalmazott eddig. Mert hát semmi sem marad örökre feltáratlan, egyetlen kérdés sem marad örökre megválaszolatlan. Még A Nagy Kérdések sem. És ez jó hír. Nem annyira a filozófusoknak, akik továbbra is szeretnének még töprengeni azokon A Nagy Kérdéseken! Mint kiderült, létezésünkre a Nagy Válaszok nem is olyan misztikusak, mint ahogy azt feltételeznénk róluk! Teljesen érthetőek, mert egyszerűek. És az egyetlen eszköz, ami elvezetett a felfedezésükhöz, az a bizonyos fent említett józan ész. A színtiszta józan ész.

Mi a konklúzió? Ahhoz, hogy az emberiség tévelygő hajója végre ráálljon a kivezető útra, nincsen másra szükség, mint növelni a bolygón a józan ész használatát. Szerencsére a józan ész egy olyan eszköz, amivel mindenki rendelkezik, csak hát kevesen tudják használni. Így valójában azok kezében van az emberiség sorsa, akik képesek józanul gondolkodni, és hajlandóak megértetni másokkal a józan ész használatának fontosságát. Ez egy óriási feladat, de megcsinálható.

A kérdés most az, hogy ki szeretne épeszű közösségben, egy épeszű bolygón élni? Aki józanul gondolkodik, az tudja, hogy ez mindannyiunk közös érdeke.

A bejegyzés trackback címe:

https://ezenelgondolkozoltan.blog.hu/api/trackback/id/tr3711723685

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.